1., A faj eredete

A kh�l faj eredet�r�l nem sokat lehet tudni - tev�kenys�g�k le�r�s�ra egyn�mely n�pek esetenk�nt t�bb ezred�ves legend�ira, �s d�monokra t�maszkodva pr�b�lkozhat a t�rt�n�sz. Annyi mindenesetre biztosra vehet�, hogy - sok m�s fajjal egy�tt - a D�monikus �birodalom uralkod� (m�gus-nemesi) oszt�ly�t alkothatt�k egykor (err�l legh�bben az �ltaluk rabig�ba k�nyszer�tett d�monok tan�skodhatnak). A Doranban v�gzett kutat�sok tan�s�ga szerint viszonylag kor�n, az els� Birodalom sz�thull�sakor t�voztak Ynevr�l - azaz...

Nos, igen, a kh�lok �jra megjelentek Ynev f�ldj�n.

Az �birodalom sz�thull�s�t az arisztokr�cia lass� degener�ci�s folyamatnak l�tta (tehett�k; a fokozatos visszaszorul�s t�bb sz�z �vet �lelt fel az Els� Birodalom t�rt�nelm�ben); ez ellen �gy pr�b�ltak v�dekezni, hogy igen komoly m�gikus er�fesz�t�seket tettek a hib�k meg nem t�rt�ntt� t�tel�re - igen, k�pesek voltak ekkor paradoxonok (m�s n�ven: id�d�monok) ural�s�ra. A m�dszer ideig-�r�ig m�k�d�tt: mindaddig, am�g az egyre durv�bb id�t�r�seket kezelni (elfedni) tudt�k. Azt�n… Azt�n megr�zta mag�t a K�gy� (k�znapibb nev�n: az Id�). Nem �bredt fel �lm�b�l; de k�zel j�rt hozz�, vesz�lyesen k�zel. �m ennyi �pp el�g volt ahhoz, hogy a Birodalom, hat�kony �s k�rt�kony sz�vets�gesek h�j�n, �sszeomoljon. A katasztr�f�t t�l�l� m�gus-nemesek a legnagyobb vesztes�geket szenved� kh�lokat okolt�k a t�rt�ntek�rt - a Birodalmon bel�li faji ellent�tek pedig elegend�nek bizonyultak egy ritka �sszefog�shoz. A m�sz�rl�sok el�l az egy�bk�nt is sz�k elit tagjai visszamenek�ltek oda, ahol - legend�ik szerint - fajuk hatalma a legf�nyesebben t�nd�k�lt: Ynevre. Var�zshatalmuk seg�ts�g�vel megalkott�k Khagot, az �j Haz�t - hogy azt�n annak rendje �s m�dja szerint visszavonuljanak, �s tud�sukat fiaiknak (no �s persze fiaik fiainak) adj�k tov�bb. Ekkor alakultak ki a t�rzsek; �s innen sz�m�that� var�zstudom�nyuk fokozatos hanyatl�sa is.

A M�sodik D�monikus �birodalom hatalma a kh�lokat is megk�s�rtette. A h�mek n�melyik�t - nyilv�nval�an az erre fog�konyakat - k�l�n�s �lmok k�s�rtett�k; k�s�bb ezek az �lmok egyre val�s�gosabb� torzultak; �s �jra fel�t�tt�k fej�ket a d�monikus szekt�k. A megk�s�rtett h�mek majd' mindegyike megpr�b�lkozott a feled�sbe mer�lt ritu�l�k felid�z�s�vel; de csup�n ketten leltek r� az �si �tra. Bels� harcok ideje k�vetkezett - a v�gs� lesz�mol�s idej�n m�r a M�sodik Birodalom is hanyatlani kezdett. Ezut�n pr�b�lta meg csak ennek a Birodalomnak a figyelm�t maga fel� ford�tani az ekkor m�r 384 �ves Id�z� H'Raahgr (a bels� hatalmi harc gy�ztese), de megel�zte a n�st�nyek felkel�se; innen sz�m�tva tulajdonk�ppen m�ig �l a matriarch�tus rendszere, de ez m�r csak puszta formalit�s: a n�st�nyek tisztelete tartja �letben, nem a hatalmuk.

2., A faj jelene

Otthonuk Khag, a Haza, a D�li Hegys�g egy voltak�pp nem is l�tez� hatalmas v�lgy�ben ter�l el. Mag�t a v�lgyet kiszak�tott�k Ynev val�s�g�b�l - az egyetlen �sszek�t� kapocs az Uohro-Athrar, a mitikus f�ldalatti foly�; a kh�l mitol�gi�ban a T�lvil�g evil�gi kapuja. El�tte mindig �r �ll; �rzi a v�lgyet a holtakt�l (ez persze mer�ben szimbolikus, de a kh�l kult�r�ban nagy megbecs�l�snek �rvend� tiszt). Vulkanikus eredet�, melegviz� tavak biztos�tj�k a meleget, a k�rnyez� hegyek cs�csair�l leolvad� vizet pedig a sok hegyi patak sz�ll�tja a V�lgy�n kereszt�l egyenesen az Uohro-Athrarba. A V�lgy �l�vil�ga megfelel egy m�rs�kelt �vi erd��nek, holott a D�li J�gmez� sark�n tal�lhat�; ezt a vulkanikus eredet� tavak melege biztos�tja, mely nem tud elsz�kni a k�rnyez� hegyek - �s r�szben a m�gia - miatt. Az �rceket felsz�ni (!) fejt�ssel nyerik a hegyek l�b�n�l - f�leg vasat, �s egy-k�t sz�nesf�met; ez�st�t haszn�lnak, az aranyat ismerik. H�zaikat k�b�l �s f�b�l egyar�nt sz�vesen �p�tik.

Hitvil�guk furcsa. Nem hisznek semmilyen fels�bbrend� l�nyben, csak a d�monokban - �m ez k�zel sem azt jelenti, hogy d�monim�d�k lenn�nek. S�t! A kh�l v�nek (Raaiarh-ghrohre - B�lcs, Aki Ismeri A Vesz�lyt; ezt a tisztet csak h�mek t�ltik be) n�p�k megv�delmez�s�t, a d�monikus er�kkel val� harcot tekintik utols� - s tal�n legnagyobb - harcuknak. �k l�tj�k el az oktat�i feladatokat is. Az ehhez sz�ks�ges ismeretanyag elsaj�t�t�s�t m�r akkor megkezdik, mikor fakulni kezd s�r�ny�k; �gy mire kifordul kez�kb�l a ghon, m�r marad�ktalanul k�pesek feladatuk ell�t�s�ra.

Kult�r�juk nehezen rokon�that� b�rmelyik ynevi kult�r�val. A matriarch�tus alatt felgyorsult az egykor m�gi�ja �ltal nagy faj hanyatl�sa; b�verej�k h�j�n pedig - b�rmily furcs�nak is t�nik - a kh�lok asszimil�l�dnak k�rnyezet�kh�z: egyre k�zelebb ker�lnek egyfajta hiperintelligens cs�csragad�hoz, mind testi, mind szellemi �rtelemben. Nem is hanyatl�s ez, mint ink�bb alkalmazkod�s egy megv�ltozott term�szeti k�rnyezethez. Tal�n mindezek f�ny�ben �rthet�bb, hogy az �r�sbelis�g teljesen kiveszett kult�r�jukb�l; noha viszonylag k�nnyen �s gyorsan meg tudn�nak tanulni �rni �s olvasni, erre Khagban nincs lehet�s�g�k. A legend�ik, ismereteik, r�tusaik �s mes�ik mind sz�jr�l-sz�jra terjednek; ami elfogadhat� kompromisszumnak t�nik annak t�kr�ben, hogy az id�z� m�gi�hoz elengedhetetlen csak az �r�sbelis�g. M�sik meglep� von�sa a kult�r�juknak a n�st�nyek rendk�v�li szerepe. Az els� Matriarch�k megkezdte ir�nyvonalon halad most is a kh�l t�rsadalom (a Matriarch�t, mint tisztet persze k�s�bb elt�r�lt�k): voltak�ppen kett�s t�rsadalomr�l kell sz�t ejten�nk. A n�st�nyek t�ltik be az ir�ny�t� szerepet, puszt�n az�rt, mert �k az any�k, az ut�dok felnevel�i; a h�mek gyermekeiket csak 5 �ves koruk ut�n, az anyjuk jelenl�t�ben kezdhetik ok�tani. A h�mek tisztelete a n�st�nyek fel� teljes: tisztelik �ket egyr�szt n�i, m�sr�szt sz�l�i voltuk miatt. Egy kh�l h�m sz�m�ra nagyobb sz�gyen nincs egy n�st�ny megb�nt�s�n�l - �s ilyen helyzetet a n�st�nyek nem provok�lnak ki, mert - mert minek? A h�mek feladata a vad�szat, a csal�d ell�t�sa �s v�delme.

Szerz�: ismeretlen

Forr�s: ismeretlen